Ezeken a területeken az ipar és a kereskedelem gazdag múltra tekintenek vissza. Temerin még 1799-ben mezővárosnak lett kinevezve ,s ezzel jogot szerzett évi 4 jószágvásár megtartására. A régi 1899. évben kiépítették és forgalomba bocsátották az Újvidék-Temerin-Becse vasútvonalat. Ezen vasútvonal kiépítésével elkezdődött Temerin ipari fejlődése, ugyanakkor a téglagyár és az első gőzmalmok üzemeltetéseinek beindítása. Ezzel Temerin hamarosan egyik jelentős gazdasági központtá válik Délkelet-Bácska területén. A II. világháború utáni gyors fejlődés következményeként a gyáripar a nyolcvanas években, mint fő gazdasági tevékenység, utolérte a mezőgazdaságot. 1983-ban a község gazdasága jövedelmének 61,5%-át a gazdaság adta. A múlt század végén a gyáripar kb. 1600 munkást foglalkoztatott, mégpedig területenként: fémdolgozói tevékenység kb. 1000, textilipar kb. 450, építőanyag-ipar kb. 100 munkás. A nyolcvanas években a régi Jugoszláviában a bevételben résztvevő magánszektorok alapján Temerin község a harmadik helyet foglalta el. Az abban az időszakban a kisebb javítóműhelyek és szolgáltatásokat nyújtó üzemek egyesítései és társulásai mára jelentős gazdasági alannyá váltak. Tranzíció , közgazdasági krízis, a kilencvenes évek háborús körülményei Temerin községben is nyomot hagytak. Sok, egykor sikeres vállalatok ma már nem léteznek, míg mások hatalmi átalakulásokon mentek keresztül és a piacon találták magukat. Ma a községben kb. 1000 magánvállalkozást tartanak számon.

            Tevékenységeik alapján így csoportosíthatóak:

 -          kereskedelmi tevékenység – 222 üzlet

 -          vendéglátóipari tevékenység – 71 létesítmény 

-          kisipari tevékenység – 406 üzlet

 -          gépkocsifuvarozási tevékenység – 171 üzlet

 -          szolgáltató tevékenységek – 61 üzlet-műhely

 -          egészségügyi tevékenységek – 7 rendelő-laboratórium